A zöldtrágya növények használatában rejlő lehetőségek

szept 5, 2023 | Tudástár

A zöldtrágya növények használata nem a modern mezőgazdasági gyakorlat találmánya, már korai civilizációk is ismerték és széles körben alkalmazták. Amellett, hogy a zöldtrágya növényekkel a zöldítés követelményeinek is eleget tehetünk, számos kedvező hatással rendelkeznek.
A zöldítési programban használható növények (táblázat) közül a termőterület igényei szerint bármelyik vethető, de minimum két faj keverékét szükséges választani.

Fémzárolt, vagy saját vetőmag esetén minősített vetőmagot kell használni és a vetésnek július 1. és október 1. között meg kell történnie. A felsorolt növények közül olcsó vetőmagjuk és gyors növekedésük miatt a leggyakrabban használt a fehérmustár, olajretek, facélia és a hajdina, pillangósok közül pedig a herefélék.

Másodvetésű zöldtrágya növények listája (min. 2 faj keveréke) Nitrogénmegkötő növények listája
 Alexandriai here (Trifolium alexandrinum L.)  Baltacim (Onobrychis viciifolia Scop)
 Bíborhere (Trifolium incarnatum L.)  Bíborhere (Trifolium incarnatum L.)
 Cirok (Sorghum vulgare Pers.)  Csicseriborsó (Cicer arietinum L.)
 Csillagfürt (Lupinus albus L.)  Fehér virágú csillagfürt (Lupinus albus L.)
 Facélia (Phacelia tanacetifolia Benth.)  Fehérhere (Trifolium repens L.)
 Fehérmustár (Sinapis alba L.)  Görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.)
 Hajdina (Fagopyrum esculentum Moench.)  Kék virágú csillagfürt (Lupinus angustifolius L.)
 Kerti zsázsa ( Lepidium sativum L.)  Keleti kecskeruta (Galega orientalis L.)
 Lóbab (Vicia faba var. major L.)  Közönséges vagy veteménybab (Phaseolus vulgaris L.)
 Olajretek (Raphanus sativus L. var.oleiformis Pers.)  Lencse (Lens culinaris Medik.)
 Olaszperje (Lolium multiflorum Lam.)  Lóbab (Vicia faba var. major L.)
 Perzsahere (Trifolium resupinatum L.)  Lucerna (Medicago sativa L.)
 Somkóró (Melilotus albus)  Pannonbükköny (Vicia pannonica Cr.)
 Szegletes lednek (Lathyrus sativus L.)  Perzsahere (Trifolium resupinatum L.)
 Szöszösbükköny (Vicia villosa Roth.)  Sárga virágú csillagfürt (Lupinusluteus L.)
 Takarmánybükköny (Vicia sativa L.)  Sárgaborsó (Pisum sativum L.)
 Takarmányrepce (Brassica napus L.)  Somkóró (Melilotus albus)
 Zöld rozs (beszántás kalászolás előtt) (Secale cereale L.)  Szarvaskerep (Lotus corniculatus L.)
 Szegletes lednek (Lathyrus sativus L.)
 Szója (Glicine max L.)
 Szöszösbükköny (Vicia villosa Roth.)
 Takarmányborsó (Pisum sativum L.)
 Tarka koronafürt (Coronilla varia L.)
 Tavaszi bükköny (Vicia sativa L.)
 Vöröshere (Trifolium pratense L.)
 Zöldborsó (Pisum sativum L.)

1. táblázat: Másodvetésben felhasználható és nitrogénmegkötő növények listája.

Milyen haszonnal jár a másodvetésű zöldtrágya növények termesztése?
Talajvédelem, talajjavítás:
Gyors növekedésük lévén hamar beborítják a talaj felszínét, védve azt a szél és víz erózióval szemben. Szerteágazó, nagytömegű, mélyre hatoló gyökérzetett fejlesztenek.

Miért jó a nagy gyökértömeg?
A gyökérnövekedés és elhalás lazítja a talajt, valamint növeli a szerves anyag készletét, ami táplálékul szolgál a földigilisztáknak és talajmikrobáknak, így élénkíti a talajéletet. A földigilisztákkal átjárt föld levegőzöttebbé válik, javul a talajszerkezet és megnő a felvehető tápanyagok mennyisége. A földigiliszták természetes „bioreaktorként” növelik a jótékony talajmikrobák számát. A talaj mikroorganizmusok közül egyesek szabadon élő légköri nitrogén megkötők (pl. Azobacter vagy Clostridium fajok), míg a heterotróf mikrobák általánosan a szerves anyag lebontásért felelősek. A nagy gyökértömegen „felhízlalt” heterotróf mikroorganizmusok a leforgatott növényi maradványokat rövid időn belül képesek lebontani. A talajban így szerves anyag halmozódik fel, amely stabilizálja a talaj szerkezetét, növeli a vízmegtartó képességét és javítja a vízgazdálkodást. Az intenzív gyökérnövekedés, és talajéletnek köszönhetően megfelelő pórusméret alakul ki, a talaj levegőzöttebbé válik és nő a talajba jutó csapadék mennyisége is, mivel így rövidebb idő alatt képes a csapadékvíz a talajba szivárogni. Ez különösen fontos a hirtelen, erős esőzések gyakoriságának növekedésével.

Tápanyag megőrzés és feltáródás:
Fontos kiemelni a zöldtrágyázással nem kerül a talajba plusz tápanyag, hanem a visszamaradó, ill. a mélyebb rétegekben található tápanyagok megőrzését és feltáródását segítik elő. A keverékekben használt különböző fajok a talaj más-más rétegét szövik át a gyökérzetükkel, így képesek mobilizálni a talaj ásványi anyag tartalmát, a mélyebb talajrétegekből a kultúrnövények gyökerének közelébe helyezik azt. Ezenkívül visszatartják a mozgékony tápanyagokat, mint amilyen a nitrogén, megakadályozva azok mélyebb talajrétegekbe és talajvizekbe mosódását. A foszfor nem mozgékony elem a talajoldatban, azonban könnyen lekötődik, így nagy része felvehetetlen a növények számára. A zöldtrágya növények gyökérsavai oldhatóvá alakítják. Az ilyen módon feltárt tápanyagok a növényi részek beforgatása után így a főnövény számára elérhető állapotban maradnak.
A keresztesvirágúak és a facélia jelentős mennyiségű makro tápelem feltárására képes, amelynek mennyisége a termőterülettől függ. A zöldtrágya növények beforgatásával, valamint a pillangósok nitrogén megkötésével csökkenthető az utóvetemény számára kijuttatandó műtrágya mennyisége.

1. ábra: Zöldtrágyanövények különböző felépítésű gyökérzete. A mélyre hatoló erősebb (olajretek, mustár) és finomabb szálú (facélia, bíborhere)
gyökerek lazítják a talajt és elősegítik a visszamaradt tápanyagok megőrzését, ill. feltáródását. (Forrás: Kutschera: Wurzelatlas, 1960 és 2009).

Vízmegőrzés:
A zöldtrágya növények gyors fejlődésükhöz és nagy zöldtömeg kifejlesztéséhez természetesen nagyobb nedvesség felhasználást igényelnek, minek következtében a talaj felső rétegének nedvesség csökkenése tapasztalható. Azonban ez a hatás a fent leírt pozitív hatásoknak köszönhetően a tél folyamán megszűnik. Összegségében a zöldtrágyázott területeken magasabb talajnedvességgel lehet számolni, mint a fedetlenül hagyott területeken.

Segítség a növényvédelemben:
A gyors kezdeti fejlődésű, talajt beborító zöldtrágyanövények – különösen a mustár és az olajretek – jó gyomelnyomó képességgel rendelkeznek.
A zöldtrágya növények vetésforgóba illesztésével megtörhető bizonyos kórokozók és kártevők fejlődési ciklusa. Számos zöldtrágyanövényről bizonyított, hogy gyökérváladékukban olyan vegyületek találhatók, amelyek hatására bizonyos talajkártevők egyedszáma gyérül. Nematóda gyérítő hatással főként a keresztesvirágúak rendelkeznek, de a répa-fonálféreg ellen (Heterodera schachtii) a facélia is hatékonynak bizonyult. A nematóda rezisztens mustár és olajretek fajták a fonálféreg teljes fejlődési ciklusát gátolják, így mentesíthető a talaj az utóvetemény számára.
Facéliával, mustárral és olajretekkel végzett kutatások szerint a gyökereik által termelt ciántartalmú vegyületek jelentős, akár 50-70 %-os cserebogár pajor pusztulást is okozhatnak.

Termesztéstechnológia:
A zöldtrágyázás talajelőkészítésére, vetésére kevés menetszámú, a talajnedvesség csökkenést minimalizáló eljárások alkalmazása a legideálisabb. A főnövény lekerülése után végzett tarló-műveléssel egyidejűleg elvethetőek a zöldtrágya növények, így a talajelőkészítés plusz költséget nem jelent. A vetés magtartállyal felszerelt grubber vagy műtrágyaszóróval költség- kímélően elvégezhető, de alkalmazható direkt vetőgép is. A vetés költsége így a vetőmaggal zöldtrágya keveréktől függően kb. 12-16 ezer Ft hektáronként.
Ha nagy mennyiségű szármaradvány van a területen zöldtrágya növényeink vetése előtt 30-50 kg N/ha érdemes kijuttatni, így megelőzhető a pentozán hatás, jobb beltartalommal, nagyobb zöldtömeget kaphatunk és aszályosabb időszakban is jobban fejlődnek a növények. A kijutatott nitrogén hatóanyaga nem jelent plusz költséget, hiszen a növényi maradványokkal visszajuttatjuk a talajba.
A vetés időpontját a területi adottságokhoz igazítva érdemes megválasztani, július közepétől augusztus végéig. Az aszályos időjárás miatt a júliusban elvett növények általában nem tudnak megfelelően fejlődni, ezért érdemes megvárni az augusztusi csapadékosabb időszakot. Az augusztusi vetés kedvezőbben hat a rövidnappalos növények (mustár, olajretek, pohánka) zöldtömegére és beltartalmára.
A zöldtrágya növények bedolgozásával az első fagyokig lehet várni. Talajtakaró mulcsként is lehet hasznosítani az elfagyott növényállományt. A legtöbb zöldtrágya növény a kisebb fagyokat elviseli, a pohánka érzékeny a fagyokra, míg a pl. bíborhere áttelel. Az áttelelt növényállományt és a mulcsként felszínen hagyott növénymaradványokat tavasszal, vetés előtt érdemes bedolgozni.

2. ábra: Zöldtrágya növények pozitív hatása a talajra és azon keresztül a főnövényre.

2. táblázat: Zöldtrágya növények vetésforgóba illesztésének lehetőségei.

Megjegyzés: ++ nagyon jó; + jó; +/- mérsékelten jó.

3. táblázat: A Lajtamag Kft. zöldtrágya keverékeinek összetétele, vetési és hasznosítási adatai.