Agrárágazat – A szója termesztése már az előző évben elkezdődik

szept 12, 2023 | Tudástár

A szója a Földön az ötödik legfontosabb vetett növény. Vetésterülete a földön 80 millió hektár. Az Európai Unióban kb. 300 ezer hektáron termesztik. A világon olajnövényként tartják számon, hazánkban a fehérje növényekhez sorolják. Haberlandt Frigyes 1873-ban 20 változattal kezdte a termesztését. A második világháború alatt 37 ezer ha területen, 1988-ban 66 ezer ha a vetésterület. 2010/2011-ben Magyarországon 39 ezer hektáron folyt a termesztése.

szoja 0A szója termesztése már az előző évben elkezdődik. Nagyon érzékeny a csapadékra és a hőmérsékletre, mivel nagy hőigényű növény. (A később érő fajták 2500-és 2700 évi összhőösszeget is igényelnek a termés kialakulásához). Szereti az egyenletes meleget, amihez virágzáskor magas páratartalmat igényel. Emiatt fontos a jó termőhely meghatározása, hisz ellenkező esetben termesztése nem lesz jövedelmező. A szója egyébként jól hasznosítja a talaj nedvességtartalmát, átlagosan 300-400 mm csapadékot igényel a teljes tenyészidőszakban. Jó termésre akkor számíthatunk, ha ebből június közepétől augusztus elejéig egyenletes eloszlásban legalább 150-200 mm esik. Öntözés nélkül csak a nagyobb folyó völgyek párásabb környezetében lehet termeszteni. Nagy termést csak a mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, tápanyagokban gazdag középkötött vályog talajokon lehet elérni.

A szója számára szükséges makro és mezo- tápelemek nagy részét javasolt előző esztendőben visszapótolni, és tarlóhántással belekeverni a majdani vetőágyba. Természetesen talajvizsgálatokkal lehet pontos adatokat adni, de általánosságban elmondható, az elővetemény lekerülése után foszfor és kálium hatóanyagból 200-300 kg/ha adagot érdemes foszforpentoxid, és káliumoxid formában kijuttatni. Fontos, hogy a talaj teljes vízzáró réteggel simítva teleljen át. Tavasszal a talaj előkészítéskor 200-300 kg/ha mennyiségben nitrogéntartalmú műtrágya kijuttatása javasolt. Fontos a 12-18 cm mélységben történő bedolgozás a vetés előtt két héttel. A vetésmélység beállítása rendkívül fontos. Az ammónia felszabadulás káros hatással lehet a vetőmag csírázására. A szója csírázásához legalább 6-8 oC talajhőmérséklet kell, ezért a szóját nem szabad korán vetni. Az optimális vetés idő április közepén van, de a gyors és egyenletes kelés érdekében ez akár április végéig is kitolható. Soha ne felejtsük el, hogy a talajhőmérséklet fontosabb, mint a naptári dátum! A szóját 45-50 cm-es sortávolságra szoktuk vetni, talajnedvesség függvényében 3-6 cm mélyre. Kelés után nagyon fontos az állomány homogenizálása, javasolt citromsavas borkősavas lombtrágya kijuttatása 1-3 liter /ha dózisban. Mivel a szója öntermékenyülő növény, ezért érdemes arra törekedni, hogy amikor eléri a növény a teljes magasságot, akkor kezdjen el virágozni. Virágzás előtt két héttel bór molibdén és kálium tartalmú borkősavas lombtrágya kijuttatása szükséges a tökéletes virágzásért, a megfelelő pollenmennyiségért. A hüvelyek kifejlődéséhez nagy adagú káliumra van szükség. A növekedési ciklus egyöntetű fenntartásához gyomirtóval egymenetben kálium és foszfor tartalmú lombtrágya kijuttatása javasolt 3-5 liter/ha dózisban, ami elősegíti az erős gyökérzet kialakulását. Ezáltal az alsóbb és felsőbb hüvelyek viszonylag egyszerre érnek be. A hüvelyekben 2-4 mag fejlődik, fontos az egyöntetű érés a könnyebb betakarítás miatt. Természetesen az egészséges növény munkaszervezési okokból deszikálni szoktuk. Mivel a hüvelyek lecsüngők és erősen szőrözöttek, javasolt káliszappan hatóanyag kijutatása tapadásfokozóként a növényvédelmi kezelések alkalmával, illetve deszikáláskor is a hatékonyság miatt. Fontos, hogy a minél kisebb betakarítási veszteségek érdekében a hüvely magasság a talajtól min. 10-15 cm legyen, ezt csak okszerű folyamatos lombtrágyázással, aktív növekedéssel érhetjük el. A szója mag 36-42% fehérjét és 18-2 % olajat, valamint A, B, E, K vitamint és több biológiailag aktív vegyületet is tartalmaz. Ezek kialakulásához nagyadag nitrogénre, és nagymennyiségű mikroelemre van szüksége a növényeknek. Pótlásukhoz borkősavas kötésben nagy adagú nitrogén és kén kell.
A szójafehérje aminosav összetételét tekintve biológiailag teljes értékűnek tekinthető, mivel a legfontosabb aminosavak megtalálhatók benne. A szójaolaj tökéletes étkezési olaj, és itt említeném meg, miért is nem kezeljük úgy a szóját, mint a repcét vagy a napraforgót, mint olajos növényt? Mindenre ugyanúgy szüksége van mint minden olajos növénynek. A szója a hüvelyesek közül az egyik  legnagyobb tápanyagigényű növényünk és közel sem fordítunk annyi figyelmet a termesztésére, mint amit igényel.
A szója fajlagos tápanyag igénye 1 tonna termésre vonatkoztatva: 6,5 kg N, 3,9 kg P2O5, 5,5 kg K2O.
A fajlagos műtrágya igénye 45-75 kg Nitrogén, 35-62 kg P2O5, 35-65 kg K2O. Elemek feltüntetése esetén a műtrágyát át kell számolni pld. 1 P = 2,29 P2O5. Természetesen sokféle együttállás befolyásolja a nitrogén meghatározást a szójánál, de az biztos, hogy a nitrogén szükséglet 60-70% -át javasolt a talajba dolgozni a vetés előtt.
A hiedelmekkel ellentétben a szója kifejezetten cink és bór igényes kultúra, ami agyagosabb talajoknál még nagyobb mértékben jelenik meg. Meszezés után, vagy meszes talajokon csökken a Cink oldhatósága, így a felvétele is, ami még a bór és molibdén hiányát is eredményezheti.

A szója jelentősebb kártevői

Gamma bagolylepke: A hernyók kártétele először nem is látszik, a levelek alatt meglapulnak. A nagyobb lárvák lyukakat rágnak a levelekbe, komoly fertőzés esetén a fő erek látszanak csak a levelekből.  A lepke rajzása május végén kezdődik, ahogy melegszik az idő. Rovarölőszeres kezeléssel egymenetben káliszappan hatóanyag kijuttatása javasolt, a hosszabb hatástartam miatt, így már előlegezzük a vadriasztást is.

Csipkéző barkó: A talajban telel át és március végén jön elő. Az érési táplálkozást nem a szójában folytatja, hanem a lucernában. Az imágó jelenléte könnyen észrevehető a levelek szélén az U alakú rágásról. Tojásait egyesével helyezi a levelekre. A kikelt lárvák lehullnak, majd megrágják a szója gumóit, gyökereit. A kifejlődött rovarok június-júliusban rajzanak, így a védekezésre ez az időpont javasolt.

Levéltetvek, atkák mellé a sárga mozaik vírusról is kell beszélnünk, hisz a vírusvektorok (levéltetvek, atkák) terjesztik. A káliszappan hatóanyag ismét használható rovarölőszerként is, illetve 3 liter/ha dózisban a vadriasztást is megoldja ebben az időpontban (egészen virágzásig). Fontos a rovarok elleni védekezés, mivel a mozaik vírus a termés felét is elviheti.  Másodlagos kártételként a magok vontatott érése is a számlájára írható. Ellene a megelőző rovarvédelem, a megléte esetén a terjedés megakadályozására az atplussos parafinolaj az egyetlen megoldás.

Gombabetegségei közül a Fusarium egyre jelentősebb, az állomány jó kondiban tartása, a növénysűrűség a megelőzésben első helyen van.
A fuzárium gyengültség és sebparazita, nagyon fontos, hogy vad, rovar és egyéb sérülések esetén a növényi viaszréteg visszazárása. Elsődleges védelmet ad parafinolaj és atpluss 1%-ban.

Fehérpenészes szárrothadás, és a peronoszpóra ellen felszívódó hatóanyagokkal, és kontakt bevonatokkal szükséges együtt védekezni.

A hólyagos levélfoltosságot még kevesen ismerik. Az alsó leveleken jelennek meg először az apró világoszöld foltok, amik később barna folttá változik, majd a foltok közepén hólyagok fejlődnek ki. Erős fertőzés esetén a levélzet elpusztul. Védekezésként a rézoleát atpluss parafinolaj 1%-os töménységben tökéletesen megoldja problémánkat, egyszerre véd a peronoszpóra, a vírusfertőzés és a hólyagos levélfoltosság ellen is. Hűvösebb időjárás esetén az atplus – parafinolaj (40 szénatommal) 1%-os töménységben felszívódó gombaölő (azolok, strobulimok) hatóanyag kombinációval hosszabb védelmet biztosít.

Most ennyi fért bele.
Eredményes termesztést, és jó munkát kívánok mindenkinek!

Lévay László