fejlec logo magyar    english   

Versenyben a szója a sztárnövényekkel szemben

A mosonmagyaróvári Lajtamag Kft. szója fajta- és technológiai bemutatóján értékelték a hazai szójatermesztés helyzetét és lehetőségeit. A Magyar Szója Nonprofit Kft. szeptemberi fórumán a gazdák figyelmét nem csak a GMO-mentes fajták termeszthetőségére, vetésforgóba illeszthetőségére hívták fel a figyelmet, hanem az értékesítéssel elérhető többletjövedelmekre is.

A fehérjenövények között a világtermelésben a szója áll az első helyen, addig Magyarországon jelenleg mindössze 40 ezer hektárt foglal el, s a kedvezőtlen időjárás miatt szeptember közepén a szakértők 80 ezer tonnára becsülik a várható idei termés mennyiségét. Egy-két éven belül 60, ám jobb lenne, ha 100 ezer hektáron teremne hazánkban is a szója. Mindezt Seiwerth Gábor bocsátotta előre a kilenc cég részvételével megalakított Magyar Szója Nonprofit Kft. immár nyolcadik rendezvényén. Az ügyvezető jelezte, nem egyszerű feladat létrehozni a szójaágazat érdekképviseletét (szeptember közepén a cégbíróság még nem határozott a társaság ügyében), amelyet a jövőben egy szakmaközi szervezetté alakítanak át a termelők, integrátorok, nemesítőházak, feldolgozók és a kereskedők bevonásával.
Magyarországon a nyolcvanas évek végén előbbre járt a szójatermelés egy akkori programnak köszönhetően, pedig alig 2 ezer forinttal támogatták a termesztőket. Napjainkban a folyamatosan emelkedő takarmány árak és a GMO-mentes növénytermesztés igénye ismét előtérbe állítja a szóját, amelynek főbb termőterületeit Bács-Kiskun, Baranya és Vas megyében találni. Seiwerth Gábor úgy fogalmazott, a nemesítésnek köszönhetően mára eltolódtak a termeszthetőség északi határai, így a vetésforgóba akár az északi országrészeinken is sikerrel illeszthetik a gazdálkodók a szóját. A szója Közép-Lengyelországban is jövedelmező, s nem csak a meleg-párás szántóföldekkel bíró Brazíliában, Argentínában és USA-ban. 

A mosonmagyaróvári fórumon Mándi Lajosné Dr. nemesítő, a Lajtamag Kft. szójapályázat programvezetője ecsetelte a szója kísérletük tanulságait. A kft. kísérleti kertjében május elsején 15 fajtát vetettek el 24, 36 és 48 centiméter sortávok mellett különböző tápanyag szintet követve. A széles sortávú vetéseket kapálták, kultivátorozták. A gyomirtó szeres kezelés egyes fajtákat meggyötörte, főleg a nyári záportól hirtelen szárba szökött növényeket. A legfőbb tanulság – két év eredményeit összegezve –, hogy Magyarország északi térségeiben, közte a Szigetköz térségében, nagy biztonsággal és 2,5 tonna mennyiség feletti hozammal az igen korai éréscsoportba tartozó fajták termeszthetők, ellenben a déli megyékben jól fizetnek II. éréscsoport tagjai is. Általában igaz, ott sikeres a szója, ahol eredményes a kukorica is. Mándi Lajosné Dr. rámutatott, nincs jelentős különbség az egyes fajták genetikai jellemzőiben, a fajtákban rejlő előnyök a termesztés technológiájával aknázhatóak ki. A termesztés alapkérdése a helyes fajtaválasztás, amelyet befolyásol a vetésterület adottsága, a termelő felkészültsége, a vetésforgóba illesztés valamint, hogy mi a termelő piaci célja (takarmány, élelmiszer vagy vetőmag). Fontos szempont a döntésben a felhasználó, illetve a feldolgozó elvárásai mellett (egészséges és tiszta, sérülésektől mentes termés, magas beltartalom) az adott fajta tenyészideje, termőképessége, szárszilárdsága, ökológiai alkalmazkodó képessége és a betegségekre való fogékonysága, ellenállósága is. Napraforgó, szója, repce és lucerna után sose vessék! – hangoztatta a szakember.
Az előzményekre (pl. a kukorica gyomirtó utóhatásaira), illetve az elővetemény miatti érzékenységre Dr. Bárány Sándor, az Agroméda Kft. ügyvezetője, szaktanácsadó is utalt előadásában. Számításai szerint hektáronként 2 tonna mennyiség felett már jövedelmező a szójatermesztés. Az Agroméda esetében az összköltség hektáronként 209 ezer forint volt legutóbb, vagyis az egyébként hektikus, de emelkedő felvásárlási árak mellett mintegy 50-60 ezer forint nyereséget könyveltek a szója után. Dr. Bárány Sándor rámutatott, a szója esetében is terjed a szántás nélküli talajművelés, de ha szalma vagy tarlómaradványok vannak, azt lehetőleg mélyre alá kell dolgozni. Használjanak oltóporos kezelést, főleg ott, ahol korábban nem volt szója. Csávázással 5-8 százalékkal növelhető a termés mennyisége. A gyors és egyenletes kelés egyik feltétele (ez döntően kihathat a termés egyenletes érésére is), hogy a talaj napi hőmérséklete legalább 12 Celsius fok legyen, ez május eleji vetésidőt jelent. Vethető 15 centiméteres sortávval, de inkább a kultivátorozható, 45 centiméter az ideális számára. Újabban kisebb tőtávolság mellett vetik 70-75 centiméteres sorokba. Valamennyi esetben egyre nehezebb a terület tisztán tartása, Bárány Sándor úgy fogalmazott: szenvedés a gyomirtás. Ők alapkezeléssel tartják kordában az egy és a kétszikű gyomokat. Választható tehát a sorközművelés, a retro készítmények egyike-másika, valamint az úgynevezett kenéses szerkijuttatás. A szója általában szépen díszlik, nem igényel gomba és rovar elleni védelmet. Nincs sok engedélyezett szer a szója esetében egyikre sem, ha baj támadna a, egyedi engedélyt kell kérni a védekezésre. A betakarítás akkor időszerű, ha lehullt a lombozat, a szemek zörögnek a hüvelyekben, a hajtásvégek is szárazak. Ilyenkor a szemek víztartalma 14-18 százalék körüli.

A gazdák számára fontos ismeretekkel álltak elő az egyes fajtatulajdonosok, forgalmazók, akik főként a nagy biztonsággal termeszthető, jó minőséget adó nemesítéseikre irányították a figyelmet. Ezek között szerepelt többek között hazai fajta, francia és osztrák egyaránt. Valamennyi szerepelt az országszerte megszervezett fajta és technológiai bemutató kertekben, s mint az várható volt, szeptember első felére a dupla nullás fajták már beértek, addig a korai-közepes érésidejű növények még csak sárgultak.

Míg a világ szójatermesztésének zöme az amerikai földrész országaihoz kötődik, a szójabab árak a chicagói piacokhoz, addig – noha növekszik a saját termelése is – Kína a legnagyobb felvásárló, de India, Indonézia, Thaiföld és Vietnam is növelte szójaimportját az utóbbi tíz évben. Erre Pálfi Andrea, az UBM Agro Zrt. kereskedője hívta fel a figyelmet. Európa szójaigényét a saját készleteken túl mintegy 22 millió tonna import elégíti ki – döntően génmódosított készletekből. Az EU-ban a GMO-mentes szója felára folyamatosan emelkedik, tavaly például tonnánként 40 euró volt, idén az azonnali piacon akár a 100 eurót is elérheti. Az ebben rejlő lehetőségek nyitva állnak a hazai gazdaságok előtt is. Pálfi Andrea rámutatott, a Duna-menti szója projektben részt vevő országok (hazánk is tagja) mellett az ukránok is felismerték a GMO-mentes termelvények piaci keresletét. Ukrajnában számos osztrák és német cég vett földeket, ahol nemcsak termesztik a szóját, de feldolgozóüzemeket is működtetnek. A Fekete-tengeri régió exportja 3 millió tonna.

Egy magyar gazda versenytársa a horvát (100 ezer tonna), szerb (370 ezer tonna), olasz (700 ezer tonna) és az osztrák termelő is (130 ezer tonna). Magyarország súlyát a GMO-mentes szójatermesztés arányának a növelése mellett emelné a saját szójabab feldolgozás is. Mint elhangzott, az UBM Agro érdekeltségébe tartozó környei feldolgozó üzem kapacitása 30 ezer tonna, ezen túl társvállalkozásban működtetik a szentesi üzemet, ahol évente akár 130 ezer tonna mennyiséget befogadnak a termelőktől.

 

 

 

arlista

zoldtragya

szoja


csaladbarat logoszines 175

gvop-2011-tabla 0 280 140

logo szurke © 2019 LAJTAMAG Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ÁSZF  
Cím: 9246 Mosonudvar, Bereki u.1.  
Telefon: +36 96 578 280  ● Fax: +36 96 578 288 ● e-mail: Impresszum  
facebookyoutubeinstagram Jogi nyilatkozat  
Oldalunkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért.
További információk