fejlec logo magyar    english   

Az agrár-környezetgazdálkodási programokban kötelező a talaj egyszeri zöldtrágyázása. Ettől függetlenül is mindenkinek ajánlható, aki a főnövényét több tápanyaggal, kevesebb fonálféreggel és könnyebben művelhető talajjal szeretné kényeztetni.
A mikor zöldtrágyázunk, tulajdonképpen a területre hordott trágya helyett az e célra termesztett növényeket szántjuk alá. Zöldtrágyázás révén állattartás nélkül is megoldható, hogy talajunk időnként szervesanyag-visszapótlásában részesüljön. A szerves trágyák - így a zöldtrágya is - talajtrágyának minősülnek. Vagyis nemcsak a növényeket látják el ásványi anyagokkal, hanem a talajlakó élőlények tápanyagául is szolgálnak. A pillangósok (például a somkóró) a talajban lévő nehezen felvehető tápanyagokat is képesek feltárni.

A zöldtrágyának vetett növényt fejlődésének vegetatív szakaszában, zöld állapotában beszántjuk. A megtermelt zöldtömeg évről évre változó mennyiségű - befolyásolja a talaj típusa, a lehullott csapadék mennyisége, a talaj tápanyag-ellátottsága. Mivel a zöldtömeg mennyisége évenként változó, nehéz az utónövényre gyakorolt termésnövelő hatást számszerűsíteni. A zöldtrágya jelentőségét főként az adja, hogy az utána következő növény alá kevesebb nitrogént kell adni, illetve a talajművelés könnyebbé válik. A kémiai növényvédelem költsége is csökken, tehát a haszon az utónövénynél jelentkezik.

Különösen meghálálják a zöldtrágyázást:

1. laza szerkezetű, humuszban szegény homoktalajok, kovárványos barna erdőtalajok,

2. sekély termőréteggel rendelkező, erodált, heterogén talajtípusok,

3. szikes vagy nagyon kötött agyagos szerkezetű talajok.

 

Zöldtarló és árvakelés

A zöldugar elsősorban a talaj pihentetését szolgálja. A zöldugar értékét az adja, hogy a talajt takarja, védi a szélsőséges időjárási hatásoktól, tömege pedig szervestrágya-értékű. Évelő tarackos gyom lehetőleg ne legyen a területen! A zöldugar magkeverékekből vetve több éven keresztül zöldtrágya értékű lehet. Erre a célra alkalmasak a landsbergi, esetleg pillangós-füves keverékek.

A zöldtarló és az árvakelés is zöldtrágyának számítanak. A tavaszi vetésű növények tápanyagfelvételében segítenek. Javítják a terméshozam biztonságát, mérséklik az átmeneti szárazságot. Ezeket, a növényi részeket is zölden szántjuk be. A cukorrépafej és -levél is zöldtrágyának minősíthető.

Vetésidő

Az őszi vetésű zöldtrágya-növényeknek elsősorban homokon van jelentőségük. A rozsos szöszös bükköny, a bíborhere, a rozs télen és kora tavasszal a defláció ellen védi a talajt. Áttelelő zöldtrágya-növényeinket a vegetáció megindulását követően szántjuk be a talajba, ami általában áprilisban történik. A növények szervesanyag-maradványaival elsősorban a burgonya, a cirokfélék, a kukorica, a paradicsom számára biztosítanak kedvező életfeltételeket.

Tavasszal vethető a somkóró, a csillagfürt, ezeket nyár vége fele kell beszántanunk.

Másodvetésű növények a csillagfürt, az olajretek, a perzsahere, a takarmányrepce, a fehér mustár. A másodvetésű növények tápanyagellátása elengedhetetlen. A zöldtrágyanövények alá adott P és K műtrágyát a növények felveszik, és szerves kötésű tápanyaggá alakítják. Nitrogént is kell a növénynek adni, hogy kellő mennyiségű zöldtömeg növekedjen. A tápanyag-visszapótlás kiszámításánál figyelembe kell venni a gabonafélék betakarítása után visszamaradt szár- és gyökérmaradványokat is. Az alászántás idejét októberre tervezzük.

A zöldtrágyák értékét a növény gyökérzetében, a föld feletti zöldtömegben felvett tápanyagok mennyisége adja. Tápanyagtartalmuk virágzás idején éri el maximumát, ezért alászántásukat ehhez az időponthoz kell igazítani.

Növényvédelmi Szempontok

Gyomirtás

1. Zöldtrágyával a gyökér- és szártarackos gyomok, illetve a mezei acat ellen nem védekezhetünk.

2. A magról kelő gyomokat a zöldtrágyával elnyomjuk, illetve lekaszáljuk, valamint a talajunk mélyebb rétegeibe beszántjuk.

3. Vigyázat, a kemény maghéjú zöldtrágyanövények vetőmagja - ha nedvesség hiányában nem kel ki - a talajban elfekve évekre kultúrgyommá válhat (ilyen a somkóró)!

Kártevők elleni védekezés

1. A fonálférgek gazdanövényeit használjuk zöldtrágyának azért, hogy például az ugarlégy peterakását megakadályozzuk,

2. vagy olyan növényeket vetünk zöldtrágyaként, amelyekre pl. a káposztabarkó lerakja a petéit, és mielőtt azok kikelnének, a növényt alászántjuk.

Betegségek elleni védelem

Zöldtrágyával szaporítjuk a szaprofita (korhadéklakó) életmódot folytató, a talajban élő mikroorganizmusokat, és ezzel visszaszorítjuk a kóros mikroorganizmusokat.

Zöldtrágyázás búza-búza között

A kalászos hozamokra, ha nem is jelentősen, de pozitívan hat a zöldtrágyázás. Kísérleti eredmények igazolják, hogy az őszi búza termése 7 százalékkal, míg az őszi árpa termése 9 százalékkal nőtt a zöldtrágyázás következtében. Erre a lehetőségre csupán néhány zöldtrágyanövény alkalmas, leginkább az aszályos nyári időjárás és a szóba jöhető növények tenyészidőhossza miatt.

Az olajretek a Duna-Tisza közti területek, Somogy és a Nyírség laza homoktalajainak növénye. Az I. termőhely kategóriájú, középkötött mezőségi talajokon akár 40 tonnás termésre is képes, de a IV. termőhely kategóriájú, laza homokon is 25 tonna termést produkálhat.

A fehér mustár akkor ad értékelhető termést, ha vetőmagja II. termőhely kategóriájú, középkötött és laza talajokon kerül az elmunkált tarlóba. Termésmennyisége a 25-35 tonna is lehet hektáronként.

Tarlóvetésre a perzsahere is számításba vehető. Középkötött III. termőhelyre javasolt. Gyors fejlődésű, 20 tonna hozamra képes.

A csillagfürt tenyészideje is viszonylag rövid, búza-búza közé vetve javítja a talajállapotot. Gyökérzete mélyre hatol, a mésztelen, humuszos, 4,4-6,5 pH-jú, savanyú talajokat kedveli. A III. termőhely kategóriájú talajok zöldtrágyanövénye. Hozama 20 tonna hektáronként.


Milyen növény legyen?

1. Kifogástalan talajtakaró, nagy levélfelületű, rövid tenyészidejű.

2. Megköti a talajt, a szerkezetét morzsalékossá teszi.

3. A kikelését követően a fejlődése gyors, a gyökérzete dús és mélyre hatoló.

4. Betegség-ellenálló.

5. Jól feltárja és hasznosítja a tápanyagokat.
 
Mire figyeljünk?

1. Készletezzünk elég vetőmagot. Zöldtrágyanövényekből szűkös a kínálat!

2. A szántás megfelelő mélységű legyen, ne akadályozza a kultivátorozást.

3. A talaj pH-értéke a növény számára optimális legyen.

4. Jusson elegendő idő a zöldtrágyanövény fejlődésére a két főnövény között.

5. Legyen elegendő csapadék a talajban, ne várjunk a vetéssel augusztusig!

6. Biztosítsuk a növény számára az előírt műtrágyamennyiséget.

7. Száraz időben, ha a rosszul fejlett zöldtrágyanövényt alászántjuk, a belőle feltáródó cellulóz termésdepressziót okozhat az utónövényben!

 

Csillagfürt

Hova ajánljuk? Laza barna erdőtalajok, mésztelen, savanyú nyírségi homoktalajok és kovárványos erdőtalajok zöldtrágyanövénye. Vetési ideje lehet főnövény, tavaszi vetésidővel, vagy gabona aratását követően azonnal másodvetésként termesztve. A virágzás kezdetén szántjuk alá.

Perzsahere

Hova ajánljuk? Tavaszi zöldségfélék, cukorrépa, dohány zöldtrágyája Európa nyugati részén. Kalászosok után vessük el, lehetőleg középkötött talajokon. Fejlődése igen gyors. Az alászántás ideje október első dekádja.

Somkóró

Hova ajánljuk? Kumarinmentes, fehérvirágú, áttelelő édes változatát vessük zöldtrágyának. Pillangós növény és évente kettő növedékre is képes. Meszes altalajú, kötött mezőségi, réti talajokra ajánlott. Vetési idő március vége, április eleje. Ritka állományú rozsra is vethető. Alászántása több lépcsőben történhet. Első növedéke a rozs learatását követően három hét elteltével. A második évben a vegetáció megindulása után április első felében, a második év második növedékét a virágzásának kezdetén kell alászántanunk.

Olajretek

Hova ajánljuk? Talajunk káros fonálféreg-fertőzöttségének csökkentésében is szerepet játszik. Rövid tenyészidejű, igénytelen, mélyen gyökerezik. Augusztus első felében vethető. Homoktalajokon is eredményesen terem, mivel
a csapadékhiány nem hátráltatja fejlődésében. Szántásra általában
október elején alkalmas.

Rozsos szöszös bükköny

Hova ajánljuk? Vetését szeptemberben végezzük el. Homokon és erózióra hajlamos területekre ajánlott hasznosítani. Jó talajtakaró, talajvédő keverék. Ahol lehet öntözni, ott érdemes a teljes zöldtömeget beszántani, ellenkező esetben kaszáljuk le, majd a tarlómaradványt azonnal szántsuk alá.

Zöld rozs

Hova ajánljuk? Zöldtrágyaként hasznosítva április közepére a kalászolás előtti fázisában alkalmas a beszántásra. Tápanyagértéke alacsony, így célszerű inkább a talajba forgatni.

Fehér mustár

Hova ajánljuk? Nagyon rövid tenyészidejű növény, amelyet aratás után elvetve októberi szántással hasznosul zöldtrágyaként.

Takarmányrepce

Hova ajánljuk? Kora tavasztól vethetünk akár júliusig. Kaszálás utáni visszamaradt növényi részeiből igen jó elővetemény értékű trágyát kapunk.

Landsbergi keverék

Hova ajánljuk? Bíborhere, szöszös bükköny és olasz perje értékes keveréke. A kötött, szikes talajok szerkezetét feljavítja. Elsősorban a talaj védelmére, talajaink pihentetésére van kedvező hatással.

arlista

zoldtragya

szoja


csaladbarat logoszines 175

gvop-2011-tabla 0 280 140

logo szurke © 2019 LAJTAMAG Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ÁSZF  
Cím: 9246 Mosonudvar, Bereki u.1.  
Telefon: +36 96 578 280  ● Fax: +36 96 578 288 ● e-mail: Impresszum  
facebookyoutubeinstagram Jogi nyilatkozat  
Oldalunkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért.
További információk