fejlec logo magyar    english   

5.    Aktivizálják az antagonistákat és támogatják a talajéletet

A köztesnövények szerves anyag tömegéből profitálnak a mikroorganizmusok és a talajélőlények is. A köztesnövények C: N tartalma kisebb, mint a szalmáé, így ezt a talajélőlények gyorsan fel tudják használni a növekedésükhöz.

A köztesnövények jelentősen növelik a földigiliszták számát és tömegét. A földigiliszták lazítják és levegőztetik a talajt, csökkentik a talajtömörödést, vagy teljesen megszüntetik azt. 40-100 t giliszta hektáronként jó aktivitást alakít ki, ami körülbelül 0,5 cm talajnövekedést jelent. A földigiliszták 5 X több nitrogént, 7 X több foszfort és 11 X több káliumot tartalmaznak, mint az őket körülvevő föld.
A biológiailag aktív talajok stabilabbak és a talajbetegségekkel szemben jobban tudnak védekezni.

6.    Korai vetés – meghatározott vetőmagmennyiség

A kedvezőtlen időjárás májusban és júniusban minden évben bizonyossá teszi, hogy milyen fontos az erózió elleni védelem. Egy burjánzó zöldtömeg megfelelő talajállapotot hoz létre és ez az állapot a talajtakarással a következő tavasszal is fennmarad. A gabonák aratása után olyan sűrűn kell zöldíteni, amilyen sűrűn csak lehet. A megfelelően előkészített magágy minimalizálja a tápanyag-kimosódást a talajvízből.
A legtöbb köztesnövény korai vetéssel (július közepétől augusztus elejéig) optimális növekedés mutat. Augusztus második fele utáni vetéssel kevesebb faj mutat jó eredményeket, ilyenek például a pohánka, facélia és a keresztesvirágúak (például mustár, olajretek). Ha a vetésidő augusztus közepére, végére tolódik, mindenképpen keresztesvirágú keveréket kell választani. Még később lehetőség van télálló növények vetésére, mint például zöldrozs, őszi káposztarepce, téli bükköny.

Korai vetésnél kiegészítő tarlóhántással vehetjük fel a harcot a gyakran megjelenő gyomok ellen. A kutatások még mindig azt mutatják, hogy a korai vetésű, a gyors növekedésű, és jó gyomelnyomó képességű köztesnövény keverékek az árvakelést is teljesen „eltüntetik”.

7.    Vízvédő trágyázás

A köztesnövény termesztés célja a jól fejlődő növényállomány létrehozása. A gyakorlat azt mutatja, hogy a megfelelő trágyázás (max. 20-30 kg N/ha) a keresztesvirágú keverékeknél, különösen búza után, hasznos lehet. Ezzel ellentétben, ha az elővetemény repce, akkor a túlnyomóan hüvelyes keverékeknél mindenképpen le kell mondani a N-trágyázásról. Mivel a köztesnövény trágyázásakor a főnövényre gyakorolt hatással is számolnunk kell.

8.    A gyökerek lazítják a talajt

Ez azzal magyarázható, hogy a köztesnövények beszivárgási kapacitása a gyökeresedés miatt jobb, mint a parlagon hagyott területé és így a talaj a köztesnövények alatt több vizet tud felvenni, mint a parlagon hagyott talaj. Később a köztesnövények jelentősen csökkentik a párologtatást, és ez jelentősen a parlagon hagyott terület párologtatása alatt marad. 2011 november végén megfagyott a mustár és a facélia és körülbelül három centiméter vastag talajtakaró réteget képzett. A vegetációs időszak végén a zöldrozs párologtatása is csökkent, így megállapítható, hogy 2011/12 telén nem voltak jelentős különbségek a parlagon hagyott területek, a mustár és facélia mulccsal fedett területek, valamint a zöldrozs állománnyal fedett területek talajvízháztartása között.

9.    Nem állapítottak meg negatív hatást

 Az eredmények minden évben és minden kísérleti helyen azt támasztják alá, hogy a köztesnövények termesztésének a talaj víztartalmára és a következő főnövény termesztésére semmilyen negatív hatása nincs. Az itt bemutatott eredmények alátámasztják a Bécsi Agrártudományi Egyetem hasonló kísérleteit. A köztesnövények termesztésénél két fontos kérdésre kell odafigyelni: az egyik az, hogy a főnövény aratása után megfelelő mennyiségű talajvíz álljon rendelkezésre egy legalább kielégítő állomány kialakításához. Ez azt feltételezi, hogy a köztesnövények vetésének a főnövény betakarítása után, amilyen gyorsan csak lehetséges, meg kell történnie, hogy az esetleges vízveszteséget a lehető legkisebbre csökkentsük. Az üzemekben adott a lehetőség, hogy a köztesnövényeket tavasszal mechanikai módszerekkel összetörjük, ha a téli hidegben a köztesnövény nem, vagy nem megfelelően fagy meg.

arlista

Zöldítés kalkulátor

Zöldítés és jogszabályok

GAZDALKODOI KEZIKONYV

logo szurke © 2019 LAJTAMAG Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ÁSZF  
Cím: 9246 Mosonudvar, Bereki u.1.  
Telefon: +36 96 578 280  ● Fax: +36 96 578 288 ● e-mail: Impresszum  
facebookyoutubeinstagram Jogi nyilatkozat  
Oldalunkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért.
További információk