A zöldtrágya növények használatában rejlő lehetőségek

A zöldtrágya növények használata nem a modern mezőgazdasági gyakorlat találmánya, már korai civilizációk is ismerték és széles körben alkalmazták. Amellett, hogy a zöldtrágya növényekkel a zöldítés követelményeinek is eleget tehetünk, számos kedvező hatással rendelkeznek.
A zöldítési programban használható növények (táblázat) közül a termőterület igényei szerint bármelyik vethető, de minimum két faj keverékét szükséges választani.

Fémzárolt, vagy saját vetőmag esetén minősített vetőmagot kell használni és a vetésnek július 1. és október 1. között meg kell történnie. A felsorolt növények közül olcsó vetőmagjuk és gyors növekedésük miatt a leggyakrabban használt a fehérmustár, olajretek, facélia és a hajdina, pillangósok közül pedig a herefélék.

1. táblázat: Másodvetésben felhasználható és nitrogénmegkötő növények listája.

Milyen haszonnal jár a másodvetésű zöldtrágya növények termesztése?
Talajvédelem, talajjavítás:
Gyors növekedésük lévén hamar beborítják a talaj felszínét, védve azt a szél és víz erózióval szemben. Szerteágazó, nagytömegű, mélyre hatoló gyökérzetett fejlesztenek.

Miért jó a nagy gyökértömeg?
A gyökérnövekedés és elhalás lazítja a talajt, valamint növeli a szerves anyag készletét, ami táplálékul szolgál a földigilisztáknak és talajmikrobáknak, így élénkíti a talajéletet. A földigilisztákkal átjárt föld levegőzöttebbé válik, javul a talajszerkezet és megnő a felvehető tápanyagok mennyisége. A földigiliszták természetes „bioreaktorként” növelik a jótékony talajmikrobák számát. A talaj mikroorganizmusok közül egyesek szabadon élő légköri nitrogén megkötők (pl. Azobacter vagy Clostridium fajok), míg a heterotróf mikrobák általánosan a szerves anyag lebontásért felelősek. A nagy gyökértömegen „felhízlalt” heterotróf mikroorganizmusok a leforgatott növényi maradványokat rövid időn belül képesek lebontani. A talajban így szerves anyag halmozódik fel, amely stabilizálja a talaj szerkezetét, növeli a vízmegtartó képességét és javítja a vízgazdálkodást. Az intenzív gyökérnövekedés, és talajéletnek köszönhetően megfelelő pórusméret alakul ki, a talaj levegőzöttebbé válik és nő a talajba jutó csapadék mennyisége is, mivel így rövidebb idő alatt képes a csapadékvíz a talajba szivárogni. Ez különösen fontos a hirtelen, erős esőzések gyakoriságának növekedésével.

Tápanyag megőrzés és feltáródás:
Fontos kiemelni a zöldtrágyázással nem kerül a talajba plusz tápanyag, hanem a visszamaradó, ill. a mélyebb rétegekben található tápanyagok megőrzését és feltáródását segítik elő. A keverékekben használt különböző fajok a talaj más-más rétegét szövik át a gyökérzetükkel, így képesek mobilizálni a talaj ásványi anyag tartalmát, a mélyebb talajrétegekből a kultúrnövények gyökerének közelébe helyezik azt. Ezenkívül visszatartják a mozgékony tápanyagokat, mint amilyen a nitrogén, megakadályozva azok mélyebb talajrétegekbe és talajvizekbe mosódását. A foszfor nem mozgékony elem a talajoldatban, azonban könnyen lekötődik, így nagy része felvehetetlen a növények számára. A zöldtrágya növények gyökérsavai oldhatóvá alakítják. Az ilyen módon feltárt tápanyagok a növényi részek beforgatása után így a főnövény számára elérhető állapotban maradnak.
A keresztesvirágúak és a facélia jelentős mennyiségű makro tápelem feltárására képes, amelynek mennyisége a termőterülettől függ. A zöldtrágya növények beforgatásával, valamint a pillangósok nitrogén megkötésével csökkenthető az utóvetemény számára kijuttatandó műtrágya mennyisége.

1. ábra: Zöldtrágyanövények különböző felépítésű gyökérzete. A mélyre hatoló erősebb (olajretek, mustár) és finomabb szálú (facélia, bíborhere)
gyökerek lazítják a talajt és elősegítik a visszamaradt tápanyagok megőrzését, ill. feltáródását. (Forrás: Kutschera: Wurzelatlas, 1960 és 2009).

Vízmegőrzés:
A zöldtrágya növények gyors fejlődésükhöz és nagy zöldtömeg kifejlesztéséhez természetesen nagyobb nedvesség felhasználást igényelnek, minek következtében a talaj felső rétegének nedvesség csökkenése tapasztalható. Azonban ez a hatás a fent leírt pozitív hatásoknak köszönhetően a tél folyamán megszűnik. Összegségében a zöldtrágyázott területeken magasabb talajnedvességgel lehet számolni, mint a fedetlenül hagyott területeken.

Segítség a növényvédelemben:
A gyors kezdeti fejlődésű, talajt beborító zöldtrágyanövények – különösen a mustár és az olajretek – jó gyomelnyomó képességgel rendelkeznek.
A zöldtrágya növények vetésforgóba illesztésével megtörhető bizonyos kórokozók és kártevők fejlődési ciklusa. Számos zöldtrágyanövényről bizonyított, hogy gyökérváladékukban olyan vegyületek találhatók, amelyek hatására bizonyos talajkártevők egyedszáma gyérül. Nematóda gyérítő hatással főként a keresztesvirágúak rendelkeznek, de a répa-fonálféreg ellen (Heterodera schachtii) a facélia is hatékonynak bizonyult. A nematóda rezisztens mustár és olajretek fajták a fonálféreg teljes fejlődési ciklusát gátolják, így mentesíthető a talaj az utóvetemény számára.
Facéliával, mustárral és olajretekkel végzett kutatások szerint a gyökereik által termelt ciántartalmú vegyületek jelentős, akár 50-70 %-os cserebogár pajor pusztulást is okozhatnak.

Termesztéstechnológia:
A zöldtrágyázás talajelőkészítésére, vetésére kevés menetszámú, a talajnedvesség csökkenést minimalizáló eljárások alkalmazása a legideálisabb. A főnövény lekerülése után végzett tarló-műveléssel egyidejűleg elvethetőek a zöldtrágya növények, így a talajelőkészítés plusz költséget nem jelent. A vetés magtartállyal felszerelt grubber vagy műtrágyaszóróval költség- kímélően elvégezhető, de alkalmazható direkt vetőgép is. A vetés költsége így a vetőmaggal zöldtrágya keveréktől függően kb. 12-16 ezer Ft hektáronként.
Ha nagy mennyiségű szármaradvány van a területen zöldtrágya növényeink vetése előtt 30-50 kg N/ha érdemes kijuttatni, így megelőzhető a pentozán hatás, jobb beltartalommal, nagyobb zöldtömeget kaphatunk és aszályosabb időszakban is jobban fejlődnek a növények. A kijutatott nitrogén hatóanyaga nem jelent plusz költséget, hiszen a növényi maradványokkal visszajuttatjuk a talajba.
A vetés időpontját a területi adottságokhoz igazítva érdemes megválasztani, július közepétől augusztus végéig. Az aszályos időjárás miatt a júliusban elvett növények általában nem tudnak megfelelően fejlődni, ezért érdemes megvárni az augusztusi csapadékosabb időszakot. Az augusztusi vetés kedvezőbben hat a rövidnappalos növények (mustár, olajretek, pohánka) zöldtömegére és beltartalmára.
A zöldtrágya növények bedolgozásával az első fagyokig lehet várni. Talajtakaró mulcsként is lehet hasznosítani az elfagyott növényállományt. A legtöbb zöldtrágya növény a kisebb fagyokat elviseli, a pohánka érzékeny a fagyokra, míg a pl. bíborhere áttelel. Az áttelelt növényállományt és a mulcsként felszínen hagyott növénymaradványokat tavasszal, vetés előtt érdemes bedolgozni.

2. ábra: Zöldtrágya növények pozitív hatása a talajra és azon keresztül a főnövényre.

2. táblázat: Zöldtrágya növények vetésforgóba illesztésének lehetőségei.

Megjegyzés: ++ nagyon jó; + jó; +/- mérsékelten jó.

3. táblázat: A Lajtamag Kft. zöldtrágya keverékeinek összetétele, vetési és hasznosítási adatai.