Megoldások a takarónövények helyes alkalmazására

A regeneratív szemléletű mezőgazdaság, valamint az ún. egészséges talajállapot elérésének alapvető eleme a folyamatos növényborítás, a talajtakarás; a talajtakarásban alkalmazott fajok sokfélesége; a mindig jelen lévő, élő gyökérzet, amely elősegíti a kedvező talajállapothoz vezető folyamatokat.

Három szempontból

A hazánkban eddig – döntően zöldtrágyázás céljából – alkalmazott takarónövény-keverékek nem csupán szakmai, hanem kereskedelmi és támogatáspolitikai megfontolásból formálódtak termékké.

A fenti három alapelem sajnos nem mindig tud szorosan illeszkedni, ezért gyakran okozhat csalódást a „zöldítési technológia”, például a támogatási oldalról a 60 napos területen tartás a pohánka esetén gyakran jár nemkívánatos felmagzással. Kereskedelmi oldalról a cégek igyekeznek a legkedvezőbb hektárköltségű termékeket a gazdaságok rendelkezésére bocsátani, ebből adódóan a javasolt dózisok gyakran esnek szakmailag kifogásolható tartományba.

Mindaddig borítékolhatók a számottevő kudarcok, amíg a nem termelési, hanem talajjavítási célból létesített keverékeket csak szükséges rosszként, az elérhető legalacsonyabb szintű ráfordítással kezeljük.

Éppen ezért, amikor a támogatási rendszer gyökeresen átalakul, a társadalmi és agrárkörnyezeti kívánalmak új szintre lépnek, számadást kell végeznünk, át kell gondolnunk az eddig alkalmazott technológiákat, azután alkalmazkodnunk kell az új elvárásokhoz.

Ezen az úton az első lépésben újragondoltuk a takarónövény-keverékek receptúráit. Példaként a Talajmanna esetén ez több mint 7 millió csírát jelent, melynek 53%-a nitrogéngyűjtő pillangós. A Talajmanna eltérő habitusú herefélék komplexét tartalmazza. Alkalmazásával a teljes értékű talajtakarás megvalósítható. A lényeg az alkalmazott fajok tervezhetősége; a kellő borítás első lépése a megfelelő csíraszám, az ajánlott dózis ezt szavatolja. Amennyiben a keverék nagy arányban tartalmaz gyors növekedésű, nagy térfoglalású fajokat, akkor nem szükséges 6-7 millió csíra alkalmazása. Ebben az esetben az Ütős ötös keverék példáján az összetevők irányadó borításának arányait összegezzük.

Az alapja az egész rendszernek, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmagot a területre juttassuk. Az optimális csíraszám eléréséhez sorvetés szükséges. Az általunk forgalmazott keverékek esetében, saját vizsgálataink alapján az 1–3 cm-es vetésmélység egy menetben kielégítő eredményt hoz, de természetesen ne várjunk csodát szélsőségesen aszályos körülmények között. A fémzárolt, magas minőségű keverékeink jó alapot jelentenek, egyedi igények, helyszíni sajátosságok alapján az alkalmazott fajok száma bővíthető, akár nagy magvú fajta (tehénborsó, lóbab) külön menetben történő vetésével.

Szórva megvalósított kijuttatásnál a dózist célszerű 10–15%-kal növelni. A sekély bedolgozás ez esetben is szükséges a megfelelő, egyöntetű állományhoz.

Gyakori buktató a nem megfelelő növényi sorrend, például pillangósvirágú takarónövény-komponensekre is érvényesek a vetésváltási gyakorlatok, ezek pillangós főnövénnyel váltva nem hoznak kielégítő eredményt. Nem szabad elfelejteni, hogy sekélyre vetett, herbicidérzékeny fajokat alkalmazunk, így egy esetleges hiányos tőszám esetén a hosszú hatástartamú gyomirtó szerek is felelősek lehetnek a kudarcért.

A takarónövények vetésforgóba illesztése komplex technológia. Az elsődlegesen elérendő cél (téli talajtakarás, szerkezetjavítás stb.) alapján kiválasztható fajok és keverékek száma bőséges. Az optimálisan alkalmazható, elő-utó veteményhez, a vetésidőhöz és a terminálás idejéhez hangolható, akár másodlagos célokat (tápanyagfeltárás) is szolgáló komponensek kiválasztása nagy körültekintés igényel.

Támogatáspolitikai változások

Támogatáspolitikai oldalról jelentős változások történtek. A takarónövények alkalmazásához legszorosabban kapcsolódó kötelező érvényű előírás a minimális talajborításra vonatkozó HMKÁ6. Eszerint fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után. Ehhez:

• őszi kultúrát vagy másodvetést vetünk az agronómiailag indokolt időn belül;
• fenntartjuk a tarlót, vagy másodvetést iktatunk a nyáron learatott és az ősszel vetendő kultúra közé, ha az agronómiailag indokolt időből már kicsúsznánk;
• növény vagy tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével.

A legfontosabb konklúzió, hogy szeptember 30-ig valami mindenképpen borítsa a talajt (növényzet, tarlómaradványok, mulcs).

Egy jól vetésforgóba illesztett takarónövény alkalmas a fenti előíráson túlmenően a vetésváltásra vonatkozó kritériumok teljesítésére is.

A legnagyobb változás azonban az, hogy 2024-ben a HMKÁ8 előíráshoz kapcsolódóan a szántóterület 4%-án kötelező lesz parlagterületet kijelölése. Ezen a területen január 1. és augusztus 31. között csak tisztítókaszálást és mechanikai gyomirtást szabad végezni. A kaszálékot sem lehet lehordani a területről a fenti időszakban.

Tekintsük át, milyen lehetőségeink vannak a talajtakarásos parlag létrehozására!

1.  Talajtakaró növényzet vetése.
2. Méhlegelő és vadvirág vetése.
3. Tarlómaradványok és spontán megjelenő növényzet fent hagyása.

„A parlagterületen a talajtakarásnak a talaj szempontjából leghasznosabb és leginkább kívánatos módja a vetett/telepített talajtakaró növényzet.” Forrás: Agrárminisztérium közlemény: (cdn.kormany.hu/uploads/ sheets//3/3f/3f9/3f960da5e145579aecbc81c42db18db.pdf). A spontán megjelenő gyomnövényzet sok későbbi probléma forrása lehet. A 6. országos gyomfelvételezés alapján a parlagfű nagyarányú megjelenésére számíthatunk, amit akár 5-6 alkalommal végrehajtott kaszálással tudunk csak kordában tartani. Azt se felejtsük el, hogy a nem megfelelően kezelt parlag növénykórokozók és kártevők elszaporodásához kedvező feltételeket biztosíthat.

Az Agrárminisztérium által előzetesen kiadott táblázatban találhatóak a parlagon alkalmazható fajok (ezek közül több is csak keverékben vethető). Ez alapján az alábbi keverékeink megfelelnek az új kritériumoknak, tervezhetőek, a talajszerkezetre és a tápanyag-gazdálkodásra kedvező hatásúak.

Amennyiben több évre tervezi a parlag létesítését:

• Takarékos parlag keverékünket azoknak a gazdálkodóknak állítottuk össze, akik kontrolláltan szeretnék teljesíteni az AÖP előírásai szerinti parlagoltatást. Ennek értelmében január 01. – augusztus 31. között csak tisztítókaszálás végezhető a területen. A kaszálékot pedig nem szabad lehordani. Augusztus 31. után azonban az őszi kaszálék már elvihető a területről. Parlagkeverékünkben a pillangós komponenst a lucerna és a bíborhere képezi, amelyek nagy mennyiségű nitrogént kötnek meg. Az angol perje és az olaszperje jó talajtakaró fajok, amelyek megakadályozzák az eróziót és a gyomosodást.
• Zöld ugar keverékünk esetén az első kaszálást célszerű május második felére időzíteni, az utolsó kaszálás ideje szeptember vége, október eleje, 10 cm tarlómagassággal.
• Az AKG-területeken már jól bevált keverékünk az AKG-ugar, szálas 1 nem AKG-s parlagterületeken is alkalmazható, amely 3-4 évig tervezhető, gyommentes területet biztosít.

A fentieken túlmenően a döntőengyepalkotó fajokból álló sorköztakaró keverék is megfelelő választás lehet.

Takarékos parlag
összetevő fajok	összetevő tömeg %	összetevő fajok	összetevő tömeg
angolperje	50	lucerna	10
olaszperje	30	bíborhere	10
ajánlott dózis: 30 kg/ha
vetésidő	augusztus-október
tenyészidő	3 év
hatás	erózióvédelem, gyomelnyomás, szerkezetjavítás, talajtakarás

 

Zöld ugar		AKG-ugar, szálas 1
összetevő fajok	összetevő tömeg %	összetevő fajok	összetevő tömeg
lucerna	45	lucerna	60
olaszperje	50	bíborhere	28
bíborhere	5	vöröshere	8
ajánlott dózis: 30 kg/ha		fehérhere	4
		ajánlott dózis: 25 kg/ha
vetésidő	augusztus második fele
tenyészidő	3-4 év
hatás	talajtakarás, erózióvédelem, szerkezetjavítás, tápanyag-megkötés

 

Zöld takaró 1		Zöld takaró 2
összetevő fajok	összetevő tömeg %	összetevő fajok	összetevő tömeg
angolperje	60	vörös csenkesz	30
olaszperje	17	nádképű csenkesz	25
fehérhere	10	alexandriai here	15
nádképű csenkesz	9	fehér here	15
csomós ebír	4	angolperje	12
ajánlott dózis: 30 kg/ha		szarvaskerep	3
		ajánlott dózis: 20 kg/ha
vetésidő	szeptember vége, október
tenyészidő	3-4 év
hatás	erózióvédelem, gyomelnyomás, szerkezetjavítás, tápanyag-megkötés, talajtakarás

 

De mi történik, ha valamiért tavaszi telepítésre kényszerülünk?

Méhlegelő-keverék vagy vadvirágos keverék vetésével vagy telepítésével is létrehozható a talajtakarás.

A pihentetési időszak megtörhető, minősített szaporítóanyag felhasználása esetén a vetést április 15-ig el szabad végezni. Ne feledje, hogy az évelő méhlegelő-keverékünk őszi és tavaszi vetésre is alkalmas!

A méhlegelő-növényfajok listája a közlemény szerint megegyezik az AKG-ban már megismert méhlegelő kritériumaival.

Technológiai ajánlás: az utolsó kaszálást szeptember végéig javasolt elvégezni, 10 cm-es tarlómagassággal. Az állomány sávos kaszálásával elérhető, hogy egész évben legyen virágzó terület.

Amennyiben egy évre (őszig) tervezi a parlag fenntartását

Az előzetes közlemény alapján az alábbi áttelelő, de nem évelő komponenseket tartalmazó keverékeink javasolhatóak talajtakarásra:

Az egy évre tervezett parlag technológiáját az utóvetemény, valamint az elérhető leghosszabb és legteljesebb talajtakarás szempontjából célszerű megvalósítani. A rozs fenológiájához (hasban lévő kalász) igazított kaszálás/ szárzúzás megelőzi a nehezen kezelhető szár, valamint a felmagzás problémáját. A területen hagyott kaszálék talajtakarást biztosít.

A Takarékos zöldnél jóval magasabb csíraszám, valamint pillangósvirágú tartalom érhető el a talajvédő felhasználásával.

Mi történik, ha valamiért tavaszi telepítésre kényszerülünk, de ősszel már gabonát vetnénk?

Ahogy már említettük, méhlegelő-keverék vagy vadvirágos keverék vetésével vagy telepítésével is létrehozható a talajtakarás.

A pihentetési időszak megtörhető, minősített szaporítóanyag felhasználása esetén a vetést április 15-ig el lehet végezni.

Tavaszi vetésre jól bevált megoldás a méhlegelő létesítése. A sávos kaszálás ez esetben is hosszan virágzó állományt biztosít, jó talajtakarással.

Keresse bizalommal kollégáinkat, állunk rendelkezésre: https://www.lajtamag.hu/hu/elerhetosegeink

Talajmanna
ajánlott dózis: 25 kg/ha
vetésidő	szeptember
hatás	talajtakarás, erózióvédelem, szerkezetjavítás, tápanyag-megkötés

 

Egyéves méhlegelő		AKG-ugar, szálas 1
összetevő fajok	összetevő tömeg %	összetevő fajok	összetevő tömeg
pohánka	10	alexandriai here	10
bíborhere	20	olajretek	10
facélia	30	vöröshere	5
mustár	10	pannon bükköny	5
ajánlott dózis: 15 kg/ha
vetésidő	március, legkésőbb április 15
hatás	talajtakarás, erózióvédelem, szerkezetjavítás, tápanyag-megkötés

Somody Gergő