Minőség és mennyiség optimalizálása a szójatermesztésben
2023-ban a szója vetésterülete 1 millió hektár fölött alakult az EU országaiban, Magyarországon az 58 000 hektáron 3 t/ha termésátlagot produkáltunk. Az azonban egészen biztos, hogy a rentábilis szójatermesztésbe még lennének bevonható területek.
Sajnos az utóbbi években mindig eltérő, nagyszabású okokból kell hangsúlyozni a jelenlegi vetésszerkezet problémáit. A felvásárlási árak csökkenése, az inputanyagárak emelkedése mellett a 2022-ben tapasztalható aszály következtében a kukorica országos termésátlaga 50 éves mélypontra zuhant.
Néhány gondolat erejéig talán érdemes elmerengeni a két eltérő növényfaj szaporodásbiológiáján. A kukorica virágzása egy-egy növény esetén általában egy hétig tart, a hűvösebb esti, kora reggeli órákban szórja a virágporát a növény. A többmillió pollen élettartama rövid, kedvezőtlen körülmények között ahhoz sem elég, hogy ellássa feladatát. Mindeközben a bibe a megtermékenyülésig folyamatosan növekszik, azonban a magas hőmérsékletre és a légköri aszályra érzékeny.
A szója virágzatát a szárcsomókon képződő 3-8 db öntermékenyülő virágból álló fürt jellemzi. A csészelevelet, sziromlevelet, porzót és bibét egyetlen zárt helyen találjuk, így a szél vagy a rovarok nem tudnak idegen pollent a bibékhez juttatni. A megtermékenyülés a kukoricával ellentétben így szinte 100%-os, hiszen a porzók és bibe érettségi szinkronját az időjárás nem befolyásolja, a pollen rövid úton közlekedik és a szirmok védik a kiszáradástól, a termékenyülés kiváló.
Optimális esetben is háromszor annyi virágot számolhatunk, mint amennyi hüvely végül betakarításra kerül. A növényen felfelé haladva a természetes hüvelykötés esélye egyre nagyobb, ugyanígy a fürtben a szárcsomókhoz közelebbi virágokból várhatunk termést. A hüvelyelrúgás tehát természetes folyamat, a mértékét azonban a környezeti tényezők nagyban befolyásolják. A végső mérhető termést természetesen a fejlődő, kitelő magok tömege adja, így a generatív szakasz második fele is lényeges időszak. A szójafajták kompenzációs képessége jelentős, így a terméspotenciált nem akasztja meg pl. egy adott hét kedvezőtlen páratartalma.
A fajtaválasztás, illetve lehetőség szerint több szójafajta termesztésbe vonása a fentiek miatt is lényeges, szűkebb környezetünkben, a Szigetközben az elmúlt évek késő tavaszi – nyári időjárása teljesen eltérő volt. A szója ugyan kevésbé évjárat hektikus, hiszen a termőhely minősége, elhelyezkedése, mikroklímája egyértelműen meghatározza a termeszthetőséget, azonban a júniusi, júliusi csapadék mennyisége, valamint a forró napok száma befolyásolja az elérhető maximumot.
A fenti grafikon elég kaotikus csapadékeloszlást mutat, azonban a Bettina és Albenga fajták kompenzációs képessége lehetővé teszi a kiegyenlített, profitábilis hozamot, kevésbé intenzív, alacsony inputszintű termesztési körülmények között is (2023).
A Lajtamag Kft. régóta elkötelezett, hogy a szójatermesztés minőségi és mennyiségi mutatói javuljanak, ennek érdekében fajtakísérleteket állítunk be, illetve biztosítjuk a termelők számára a kísérletekben stabilan produktív fajtákból a hazai előállítású, magas minőségű vetőmagot.
A fajtakísérletek nélkülözhetetlenek a termesztőkörzethez illeszthető érésidők pontos megismeréséhez, a fajták ezirányú visszaellenőrzéséhez. Hosszú idősoros adatokat vizsgálva tájékozódhatunk a hasznos hőösszeg tendenciáiról. A Szigetközben 20 éves adatsor alapján a szójának hasznos hőösszeg (10 °C-os bázissal) 1260 – 1720 értékek között változott, 1450 növekedési foknap átlaggal. A 2018-as pozitív kilengést a szokatlanul meleg április és május okozta. Ebből következne, hogy ilyen esetben hosszabb érésidejű fajtát is beilleszthetnénk, azonban az április közepi lehűlés a legtöbb évjáratban jelentkezik, ezért a vetés legkorábbi biztonságos időpontjának a 10 cm-en mért 11.5 °C talajhőmérséklet tekinthető. A 20 vizsgált évben, ettől az időponttól kezdve minden esetben növekvő hőösszegek jelentkeztek, ez egyébként a hagyományos április utolsó dekádja – május első dekádja közötti vetésidőt jelenti, ami szavatolja a gyors, egyenletes csírázást, a homogén állományt.
A szója eredendően rövid-nappalos. Élettanilag a növénynek a hosszú éjszakák számítanak. A szubtrópusi területeken megtalálható késői (V-X) érésidejű fajták természetesen akár 12 óra sötét időszakot is igényelnek a generatív folyamataikhoz. A nemesítés eredményeként azonban, a hazánkban termesztett szuper korai-középérésű, esetleg kései (II) fajták 16 órás nappalhossz mellett is virágoznak, még az a régi megállapítás sem igaz, hogy csak Szent Iván éjszakája után indulna el a virágzásuk.
A fajtaszortimentünkből jó szívvel ajánljuk nem csupán az igen-korai érésidejű fajtáinkat, de a korai éréscsoportba tartozó RGT Scala szójafajtát is. E fajta esetében is megbízható, több évjáratból és helyszínről származó, az átlagokat messze meghaladó, meggyőző termés-adatsor áll rendelkezésre.
