AKG-kompatibilis megoldások a fenntartható mezőgazdaságért

A Lajtamag Kft. immár több mint három évtizede szívvel-lélekkel dolgozik a vetőmagtermesztés, feldolgozás és forgalmazás területén. E nemes küldetés részeként saját előállításunkban olyan jelentős, nagy felületen termesztett kultúrnövények is helyet kapnak, mint a gabonafélék vagy a szója. Ami azonban igazán különlegessé tesz bennünket, az az alternatív növények, az „aprómagok” iránti mély elkötelezettség és szaktudás, amelyet a hazai piacon szinte egyedülálló tapasztalattal képviselünk. Ez az elhivatottság családi tulajdonú vállalatunk büszkesége, öröksége, amely generációról generációra öröklődik és biztosítja számunkra a folyamatos fejlődést, valamint a magyar mezőgazdasági tradíciók megőrzését.

Célunk, hogy termékeinkkel támogatást nyújtsunk a gazdáknak. Széles választékunkban szálas pillangós növényfajok, zöldtrágya keverékek és ugarkeverékek is helyet kaptak, melyek támogatják a talajvédelmi és környezetmegőrzési célokat. Ezek a növények nem csupán a talaj termékenységét javítják, hanem fontos szerepük van a fenntartható földművelésben is, csökkentve az inputanyagok, például a műtrágyák és egyéb anyagok felhasználását. Rendszerszinten, vetésforgóba illesztve gazdasági előnyöket nyújtanak, hosszú távon növelve a mezőgazdasági termelés hatékonyságát.

Lévén vetőmagtermesztők, tehát gazdálkodók is vagyunk, a gazdasági racionalitást alkalmazzuk, ezt képviseljük. A támogatási formákba történő bekapcsolódást, a vállalásainkat is ez határozza meg. Racionálisan nagyszerűen elhelyezhetők, a gazdaság egészébe integrálhatók a termelési-támogatási-környezetvédelmi szempontok. Pl. magas termőképességű, nagy területű táblát nem célszerű felszabdalni, ezáltal növelni akár az üzemórák számát, hiszen ez sem környezetvédelmi, sem gazdasági oldalról nem racionális. A szegély létrehozása már más kérdés, főleg, ha az egyébként is túlművelt, túltaposott területeket fed le, hiszen pl. egy 400×500 m alapterületű táblán 6 m széles szegéllyel összesen 1 ha zöldugar alakítható ki, ami a tábla területének 5%-a, az átlagtermésből kalkulált hozamkiesés úgyis erősen túlbecsült.

Ugyanakkor előismeret, megfelelő gépesítés hiányában a talajmegújító szántó előíráscsoportba egy ilyen kiemelt jelentőségű táblát azonnal, minden fokozatosság (konvencionális művelést követően azonnal) és előkészítés nélkül bevonni sem gazdaságilag, sem a támogatásra alapozva, sem környezetvédelmi oldalról nem racionális vállalkozás.

Az általunk forgalmazott szálas pillangós-, zöldtrágya fajok-, keverékek és ugarkeverékek – a plusz források miatt – jelentős mértékben felhasználásra kerülnek valamely támogatási rendszer előírásai nyomán.

A fémzárolt vetőmagok alkalmazása az AKG-ban erősen alulértékelt, de nem szabad elfelejtenünk, hogy az integrált növényvédelmi szemléletnek is alapvető eleme a megfelelő fajta és a fémzárolt vetőmag használata. Így ez az elem több ponton kapcsolódik a támogatási-ellenőrzési rendszerhez.
A takarónövények és keverékek, zöldtrágyázásra alkalmas növényfajok, optimális időben és módon alkalmazva, bizonyítottan kedvezőbb talaj- és környezeti állapotot biztosítanak. Hosszú távon, vetésforgóba illesztve, az egyéb felhasznált inputanyagok, munkaműveletek csökkentésének lehetősége miatt, valamint a kedvező utóveteményhatásnak köszönhetően, gazdasági hasznuk is előtérbe kerülhet. Rövid távon, ezen technológiák elterjedését, megismerését a támogatási rendszerek tehetik lehetővé.

A nehezítő tényező, hogy a forrásokhoz kiadott kritériumok változékonyabbak annál, semhogy a biológia folyamatok pozitív hatásait perdöntően igazolni, láttatni tudnánk. A rendszerszintű, technológiai alkalmazáshoz borzasztóan kevés a kifizetéshez szükséges minimum feltételekhez való igazodás, ráadásul ezen okok miatt, gyakran az élő növényzettel történő talajtakarást, a nem termelési, hanem talajjavítási céllal telepített kultúrákat feleslegesnek, hovatovább teljesen hamis képet kapva, károsnak láthatjuk. Az aktuális pályázati lehetőséget, az AKG kiírást, valamint az ehhez kapcsolt szankciós táblázatot értékelve kitűnik, hogy a plusz forrásért és pontokért tett vállalások nagy kockázatot jelenthetnek, ezért alapos mérlegelés szükséges. A korábbi támogatási időszakban számtalan gyakorlattal megismerkedhettünk, az ezekben rejlő, sikertelenséget eredményező körülményekről képet kaphattunk. A legáltalánosabb, horizontális szántó előíráscsomag fontos pont- és forrásszerző elemei a zöldtrágya, valamint a szálas pillangós növények és zöldugar keverékek. Az utóbbiak művelési módjának finomításával növelhető a pályázat értéke. Gyakran előforduló, értetlenségre okot adó változás, hogy a pályázathoz megjelent egy zöldugar fajlista, amelyen még az anyarozs is megtalálható. Ez azonban nem technológiai ajánlás, pusztán adminisztratív, jogegységesítő elem. Az alaptámogatható „parlag” fogalomkörébe került be először, ehhez készítettek egy ugaron felhasználható fajlistát, amibe mindent belevontak, ami a Magyar Államkincstár által támogatható növénytermesztési fogalomkörbe illeszthető. Ez a lista került át az AKG kiírásba is, a definíció azonban nem változott, a zöldugar területen 3 fajból álló keveréket kell alkalmazni, amiből az egyik évelő szálas pillangós. Mi változott ezen a téren a 2021-es AKG-hoz képest? Röviden: semmi. A másik két fajra nem volt megkötés, most a zöldugar fajlistából kell választani, amiben gyakorlatilag minden belefoglaltatik, amit csak el tudunk képzelni egy szántóföldi táblán.

A racionalitás természetesen más, de emiatt kár a zöldugar fajlistát lobogtatni. Tartósan, alacsony fenntartási költségű növényi borítottságot a korábban is alkalmazott keverékkel lehet elérni, tehát ami nagy arányban jelen lévő, mérsékeltebb árú, hosszú életű, egy kötelező évelő szálas pillangós összetevőn kívül (lucerna), további évelő szálas pillangóst (vöröshere, fehérhere, szarvaskerep) és/vagy bíborherét, olaszperjét, angolperjét tartalmaz. Ezekkel a fajokkal lehet hosszú időre megoldani a szegély létrehozását, valamint tábla szinten is kiszámíthatóan teljesítenek, vetőmagjuk kereskedelmi mennyiségben, jó minőségben rendelkezésre áll. Vetési és ápolási technológiájuk sem újkeletű, akár a műholdas ellenőrzésre gondolva is kielégítő borítást adnak. Amennyiben tavaszi vetésre kényszerülünk, célszerű tisztában lenni az ebben rejlő kockázatokkal, miszerint a tavaszi vetésű lucerna még az ország nyugati részén is előforduló csapadékhiány és túl korai meleg időjárás miatt jelentős tőszámhiánnyal és a vetés után csak hosszú hetek múlva sorol. Amennyiben az őszi telepítés nem jöhet számításba, célszerűbb szárazságtűrőbb keveréket alkalmazni: szarvaskerep, olaszperje nagyarányú telepítésével. A zöldtrágyanövények és keverékek alkalmazása sem újkeletű. Akár tiszta vetésben, akár keverékben alkalmazva is forgalmazunk közvetlenül aratás után, késő nyári-kora őszi vagy őszi vetésre javasolható vetőmagot. A 60 napos időszak kapcsán megjegyezném, hogy ez a 60 nap a minimális időszak. A megfelelő zöldtömeg eléréséhez ennél hosszabb időre is célszerű tervezni a növényekkel és a beforgatást, elművelést elhalasztani. Kukorica, szója előtt a technológia pozitív hatása már Magyarországon is igazolásra került kukorica hozamkísérletekben, nitrogén műtrágya – pillangós keverék összehasonlítása során. Ezen felül, akár áttelelő keverékben is gondolkodhatunk, így a talaj növényi borítottságának időszaka az év nagy részére kiterjed. Ez esetben a terminálás, tehát a beforgatás, egyéb elművelés már a következő naptári évben realizálódik, a vállalás teljesítése is eszerint tolódik.