Zöldtrágya növények

Zöldtrágyáról minden, amit tudni érdemes 

A jó zöldtrágya növények lágyszárúak, rövid tenyész-idejűek, a csírázáshoz, illetve a kezdeti fejlődéshez kevés vizet igényelnek, gyors növekedésűek, dúsan és mélyen gyökereznek, nagy zöldtömeget adnak, takarják a talajfelszínt, jó tápanyagfeltáró és -mobilizáló hatásúak.
Egyes növényfajok más-más előnyös tulajdonsággal rendelkeznek. Azért, hogy ezeket minél szélesebb körben lehessen kihasználni, érdemes a zöldtrágya növények keverékét alkalmazni és a jellemző tulajdonságokat a keverék összeállításakor figyelembe venni.

A zöldtrágya növények két fő csoportba sorolhatók: nitrogénmegkötő pillangósok és egyéb talajjavító fajok.

Nitrogénmegkötő pillangósok:

• Takarmánybükköny (Vicia sativa): Gyorsan növő, kiváló nitrogénmegkötő képességgel.
• Bíborhere (Trifolium incarnatum): Esztétikus virágzatú, jó mézelő.
• Lóbab (Vicia faba): Mély gyökérzetű, kiváló talajlazító.
• Szöszösbükköny (Vicia villosa): Kiválóan télálló, nagy zöldtömeget ad.
• Fehérhere (Trifolium repens): Tartós talajtakarást biztosít, jó gyomelnyomó.

Egyéb talajjavító fajok:

• Olajretek (Raphanus sativus): Erőteljes gyökérzetével kiválóan lazítja a talajt.
• Mézontófű (facélia, Phacelia tanacetifolia): Gyors növekedésű, kiváló mézelő.
• Fehérmustár (Sinapis alba): Gyorsan fejlődik, hatékonyan elnyomja a gyomokat.
• Pohánka (Fagopyrum esculentum): Savanyú talajokon is jól fejlődik, gyors növekedésű.

További fontos fajok:

• Rozs (Secale cereale): Kiváló talajtakaró, erózió ellen véd.
• Olaszperje (Lolium multiflorum): Gyors növekedésű, nagy zöldtömeget ad.
• Takarmányrepce (Brassica napus): Mély gyökérzete javítja a talajszerkezetet.

Ezek a növények nemcsak önmagukban, hanem keverékekben is kiválóan alkalmazhatók, így kombinálva előnyös tulajdonságaikat.

Lajtamag zöltrágya alkategóriák:

Édeskömény
Facélia
Fehér mustár
Görögszéna
Homoki zab
Meliorációs retek
Négermag
Olajretek
Pohánka
Szarvaskerep
Takarmánybaltacim

Zöldtrágya keverék

A zöldtrágya keverékek használata számos előnnyel jár, mivel ötvözi a különböző növények pozitív hatásait:

1. Gazdaságos zöldítő páros
   • Összetétel: 70% mustár, 30% olajretek
   • Előnyök: Szárazságtűrő, hatékonyan gyéríti a fonálférgeket, nagy gyökér és zöldtömeget biztosít, gyors növekedésű keverék, kifejezetten tömörödött és szervesanyagban szegény talajokra ajánlott
   • Alkalmazás: Ideális nyári másodvetésként, repce elé, vagy repce után ne vessük, előveteményként szója, napraforgó, kukorica elé ajánlott
2. Takarékos zöld
   • Összetétel: 76% rozs, 4% facélia, 20% bíborhere
   • Előnyök: Áttelelő, megőrzi és megköti a nitrogént, kései vetésre alkalmas, javítja a talaj vízháztartását, nagy biomasszát képez, jól hasznosítható zöldtakarmánynak is, könnyen talajba dolgozható, kiváló tápanyagmegőrző képességgel rendelkezik
   • Alkalmazás: Őszi vetésű, tavaszig védi a talajt
3. Zöld trió
   • Összetétel: 64% pohánka, 24% bíborhere, 12% facélia
   • Előnyök: alkalmas korai és kései vetésre, alkalmazható gyenge csapadékellátottság eseté is, jó tápanyagfeltáró és tápanyagmegőrző képességgel rendelkezik, kiváló talajszerkezetjavító hatás, könnyen kifagyó, jól bedolgozható keverék
   • Alkalmazás: Rövid tenyészidejű, gyors talajfedést biztosít
4. Zümmögő zöld
   • Összetétel: 40% szöszös bükköny, 44% pohánka, 16% facélia
   • Előnyök: alkalmas korai és kései vetésre, részben kifagyó állományt képez, a talaj felső rétegében tartja a tápanyagokat, könnyen bedolgozható
   • Alkalmazás: talajtakarás, erózióvédelem, szerkezetjavítás, tápanyagmegkötés
5. Mézelő zöldítő
   • Összetétel: 51% fehér mustár, 49% facélia
   • Előnyök: könnyen kezelhető keverék, alacsony dózissal vethető, talajlazító hatás, fonálféreg gyérítő hatás
   • Alkalmazás: augusztustól októberig vethető, talajtakarás, erózióvédelem, szerkezetjavítás
6. Nyári zöld

• Összetétel: 49% alexandriai here, 51% facélia
• Előnyök: minden talajtípusra ajánlható, könnyen kezelhető keverék, aktív gyökerek elősegítik a megfelelő pórusméret kialakítását, talajlazító hatás
• Alkalmazás: júliustól októberig vethető, talajtakarás, erózióvédelem, szerkezetjavítás, tápanyagmegkötés

1. Talajvédő

• Összetétel: 43% rozs, 32% bíborhere, 15% facélia, 10% pannon bükköny
• Előnyök: kiváló téli talajtakarás, élő gyökerek segítik az erózióvédelmet és a szerkezetjavítást, magas pillangós arányú keverék, tápelemben gazdagítja a talajt
• Alkalmazás: augusztustól októberig vethető, talajtakarás, erózióvédelem

1. Öko zöld

• Összetétel: 60% homoki zab, 10% alexandriai here, 30% tavaszi bükköny
• Előnyök: nyári vetésre alkalmas, kifagyó keverék, gyors talajtakarást biztosít, nitrogén megkötést, tápelemtartalom növelést biztosít
• Alkalmazás: júniustól szeptemberig vethető

Ezek a keverékek nemcsak a talaj termékenységét javítják, de segítenek a biodiverzitás növelésében és a talajélet serkentésében is.

Zöldtrágya vetőmag

A megfelelő zöldtrágya vetőmag kiválasztása kulcsfontosságú a sikeres talajjavításhoz. Szempontok a választáshoz:

1. Talaj típusa szerint:
   • Savanyú talajokra: Csillagfürt, pohánka
   • Kötött talajokra: Olajretek, mustár (mély gyökérzetükkel lazítják a talajt)
   • Homokos talajokra: Rozs, szöszösbükköny
2. Éghajlati viszonyok szerint:
   • Szárazságtűrő: Pohánka, mustár
   • Fagyálló (téli takarásra): Rozs, bíborhere
3. Vetési idő szerint:
   • Tavaszi vetésre: Borsó, bükköny
   • Nyári vetésre: Facélia, olajretek
   • Őszi vetésre: Rozs, őszi bükköny

Fontos szempontok a vetőmag kiválasztásánál:

• Minőség: Mindig fémzárolt vagy minősített magokat használjunk
• Csírázóképesség: Legalább 85-90% legyen
• Tisztaság: Gyommag-mentesség fontos
• Fajtatisztaság: Ismert, bevált fajtákat válasszunk

A vetőmagok beszerzésénél érdemes szakkereskedéseket vagy megbízható online forrásokat választani. A vetőmag mennyisége fajonként változó, általában 20-150 kg/ha között mozog.

Zöldtrágya szerepe

A zöldtrágya növények alkalmazása számos előnnyel jár a talaj és a környezet számára:

1. Talajszerkezet javítása:
   • A növények gyökérzete átszövi és lazítja a talajt
   • Javul a talaj vízbefogadó és -megtartó képessége
   • Csökken a talajtömörödés
2. Nitrogénmegkötés:
   • A pillangósok gyökérgümőiben élő baktériumok akár 110 kg/ha nitrogént is megköthetnek
   • Csökken a műtrágya-igény
   • Környezetbarát módja a talaj nitrogénellátásának
3. Erózióvédelem:
   • A sűrű növényállomány védi a talajt az eső és szél pusztító hatásától
   • Csökken a tápanyagok kimosódása
   • Megakadályozza a talajfelszín kiszáradását
4. Szervesanyag-pótlás:
   • A bedolgozott zöldtömeg (40–50 t/ha) növeli a talaj szervesanyag-tartalmát
   • Javul a talaj víz- és tápanyag-gazdálkodása
   • Fokozódik a talajélet aktivitása
5. Gyomelnyomás:
   • A sűrű növényállomány elnyomja a gyomokat
   • Csökken a herbicidek használatának szükségessége
   • Megszakítja egyes kártevők és kórokozók életciklusát
6. Biodiverzitás növelése:
   • Élőhelyet és táplálékot biztosít a hasznos rovaroknak
   • Javítja a terület ökológiai egyensúlyát
7. Talajélet serkentése:
   • A szerves anyag táplálja a talaj mikroorganizmusait
   • Javul a talaj biológiai aktivitása

A zöldtrágya növények tehát komplex módon járulnak hozzá a talaj egészségéhez és a fenntartható gazdálkodáshoz.

Zöldtrágya bedolgozása

A zöldtrágya növények helyes bedolgozása kulcsfontosságú a maximális hatás eléréséhez:

1. Időzítés:
   • Ideális időpont: virágzás előtt vagy kezdetén
   • Ekkor a növények puhább szárúak, könnyebben bomlanak
   • Nitrogénben gazdag állapotban vannak
2. Módszerek:
   • Fiatal növényzet esetén:
     • Egyszerűen lekaszálni
     • Sekélyen (10-15 cm mélyen) beforgatni
   • Idősebb, fásabb növényeknél:
     • Először aprítani (szárzúzóval vagy tárcsával)
     • Majd 15-20 cm mélyen beforgatni
3. Eszközök:
   • Tárcsa: kisebb zöldtömeg esetén
   • Eke: nagyobb zöldtömeg bedolgozására
   • Kultivátor: sekélyebb bedolgozásra
4. Fontos szempontok:
   • A talaj nedvességtartalma megfelelő legyen (se túl száraz, se túl nedves)
   • Egyenletes legyen a bedolgozás mélysége
   • Kerüljük a túl mély bedolgozást, mert anaerob bomlást okozhat
5. Várakozási idő:
   • A bedolgozás után 3-4 hetet várjunk az új vetéssel
   • Ez idő alatt a zöldtrágya lebomlik, és a tápanyagok felvehetővé válnak
6. Talajlezárás:
   • A bedolgozás után érdemes a talajt lezárni (pl. hengerezéssel)
   • Ez segíti a nedvesség megőrzését és a gyorsabb bomlást

A helyes bedolgozás biztosítja, hogy a zöldtrágya növények tápanyagai optimálisan hasznosuljanak, és a talajszerkezet is javuljon.

Zöldtrágya vetési ideje

A zöldtrágya növények vetési ideje nagyban függ a választott fajtól és a gazdálkodás céljától:

1. Tavaszi vetés (március-április):
   • Növények: Mustár, pohánka, tavaszi bükköny
   • Cél: Nyári talajfedés, gyors növekedésű fajok
   • Előny: Korai talajvédelem, gyomelnyomás
2. Nyári vetés (július-augusztus):
   • Növények: Olajretek, facélia, fehér mustár
   • Cél: Másodvetés, tarlókezelés
   • Előny: Talajszerkezet javítása, nitrogénmegőrzés
3. Őszi vetés (szeptember-október):
   • Növények: Rozs, bíborhere, őszi bükköny
   • Cél: Áttelelő takarónövényzet
   • Előny: Téli erózióvédelem, tavaszi nitrogénforrás

Általános javaslatok:

• Másodvetésként legjobb augusztus második felében vetni
• A csapadékos időszak elősegíti a csírázást
• Túl korai vetés (július eleje) aszálykockázatot jelent

Vetési idő befolyásoló tényezői:

• Főnövény betakarítási ideje
• Következő főnövény vetési ideje
• Helyi éghajlati viszonyok
• Talajnedvesség

Speciális esetek:

• Takarónövényként: Főnövény betakarítása után azonnal
• Köztes növényként: Főnövény sorközeibe, annak fejlődési fázisától függően

A megfelelő vetési idő megválasztása kulcsfontosságú a zöldtrágya növények sikeres fejlődéséhez és hatékony talajjavító szerepéhez.